Vidéki kisvárosnak ható nyüzsgő, multikulti főváros, Szarajevó / Bosznia-Hercegovina

Igazi színes, nyüzsgő vidéki kisvárosnak ható multikulti fővárosa Boszniának, Szarajevó, ahova bepillantunk egy kicsit. Rengeteg érdekes irományt olvashatunk a háborúról, amiben megtépázták, de mi a jelenével foglalkozunk és megnézzük miért olyan érdekes város Szarajevó. Remélem minél többen fognak megismerkedni ezzel a vidékkel és kedves emlékként fog beépülni a múltunkba.

Kezdjük a beszámolót a szokásos merre menjünk, mennyibe is kerül kis epizódunkkal:

 

Útvonal:

Baja – Mohács – Udvar  – Eszék – Đakovo– Vrpolje  –  Slavonski Šamac – Belépés Bosznia Hercegovinába –   Bosanski Šamac ( tankolás, pénzváltás :  Gazprom benzinkút ) – Modriča – Kotorsko – Doboj – Zenica –  (A1 autópálya ) – Szarajevó

Összesen: 800 km oda-vissza / 6 h Bajáról Szarajevó

 

Útdíj az útvonalon személyautóval

Autópályadíj oda-vissza – 12 KM (BiH) / 6 €

Benzin oda-vissza – 20 000 Ft

Látnivalók az útvonalon

Visokoi bosnyák piramisok

Szarajevó előtt 30 km-re találhatóak a piramisok. Az autópályán le kell térni a Visoko elágazásnál és tuti, hogy megtaláljuk a bejáratot, mert már nagyon jól ki van táblázva.

Cím: Ferhatovica, Visoko 71300, Bosnia and Herzegovina / Belépő: 10 €

Egy Ameikában élő bosnyák régész, dr. Semir Osmanagić nem kevesebbet állít, minthogy Európa legősibb és legnagyobb piramisait találták meg.

A mai tudományos világ ezt hevesen cáfolja. 2007 óta intenzív ásatások folynak és mára eljutottunk oda, hogy a hivatalos tudomány is elismeri, a dombokon, illetve a dombok belsejében emberi kéz munkája található. Érdemes egyszer megnézni és várni pár évet, majd újból bemenni megnézni, hogyan állnak az ásatások.

Bosnyák piramis / Forrás: @ancientworld12

Szerelmem, Szarajevó

Szarajevó napnyugtakor

Fantasztikus látnivalóival (dzsámik, bazárok, karavánszerájok, római katolikus és ortodox templomok, zsinagógák, hangulatos városrészek) visszarepítenek minket a történelem mélyére.

 A háztetők sziluettje felett  a háttérben minaretek törnek az ég felé, ahonnan a müezzinek naponta ötször óraműpontossággal hívják imára a híveket, és hirdetik Allah dicsőségét. Itt azonban nemcsak mecseteket találunk. Mintha a legnagyobb vallások gyűjtőhelye lenne a város, amely gazdag történelmére építve példát akar mutatni a világnak toleranciából.

Szarajevó utcáin végigsétálva megállapíthatjuk, hogy Európa egyik legszebb, kulturálisan legsokszínűbb városát fedeztük fel. Az oszmán hódítók alapította város az újkor hajnalán Európa legfejlettebb városai közé tartozott. Az osztrák-magyar korszak kapcsolta be az európai kulturális vérkeringésbe.

Szarajevó az 1992–1995 közötti háború előtt Euró­pa egyik színes, nyüzsgő fővárosa volt, s úgy tűnik, ez a hangulat ismét eluralkodik a megújuló városban. Az élet központja ma is a sétálóutca, a Ferhadija. Itt található a vásárcsarnok, erre sétálva útba esik az új szerb ortodox templom, a katedrális, de nincs messze a gyönyörű Ferha­dija mecset sem.

Gradska Vijećnica / Szarajevói városháza, régen könyvtár volt

TUDTAD?

A régi útikönyvek Szarajevót az európai Jeruzsálemnek nevezik, hiszen sokáig egy olyan város volt ez, ahol egy utcán lehetett találni mecsetet, katolikus és ortodox templomot és zsinagógát is. Bosnyák, horvát és szerb lakosai békében éltek egymás mellett. Nem véletlen, hogy Szarajevó a jugoszláv időkben kulturális központ volt: innen indult a korábban bemutatott Bijelo Dugme  és  a Crvena Jabuka zenekar, de a város szülötte Goran Bregovic és Emir Kusturica is.

Amit mindenféleképpen látnunk kell

A városba érkező turisták első célpontja a 15. századi Baščaršija, egy török-kori piac. Ez muzulmán negyed, ahol szűk utcácskák vágnak egybe, finom illatokkal csábítva minket. A  Baščaršija elnevezés török nyelven főbazárt jelent. Ez a város központja, ami egykor mesterségekre volt felosztva – pl. Kovács mesterség utcája. Ma már boltokat, dzsámikat, kutakat, kávézókat, sütödéket találhatunk.

A keleties hangulatot árasztó óváros egyik legfőbb vonzereje a rézművesek utcái, de itt található az iszlám történelmi emlékek java része és a hatalmas méretű Gazi Hus­rev bég mecset.

Az óváros maga a történelem. A bazársor, a mecsetek és templomok mellett sajnos még mindig szinte minden második házon hatalmas golyónyomok jelzik a közelmúltban zajlott délszláv háború pusztításait, a bazársoron pedig rengeteg töltényhüvelyből készült dísztárggyal találkozhatunk.

A szarajevói merénylet a Miljacka-folyón átívelő Latin-hídnál történt, az itt található utca sarkán fekvő épületen emléktábla jelzi, hogy innen adta le Gavrilo Princip 1914. június 28-án a halálos lövést Ferenc Ferdinándra és feleségére, Zsófiára – kirobbantva ezzel az I.világháborút. Stílusosan ebben az épületben rendezték be az imént említett múzeumot is, ablakaiban kívülről fényképeket láthatunk ebből a korszakból. A múzeum berendezése egyszerű, de szép. A teremben körben vannak a falba építve a vitrinek, melyek felölelik a megszállástól kezdve mind a politikát, mind a kultúrát és Szarajevó nyugati típusú várossá válását egészen a merénylet részletes taglalásáig, a legkülönfélébb tárgyakkal bemutatva azt. Láthatunk például korabeli újságot, fegyvereket, fényképeket, de még Ferenc Ferdinánddal és feleségével is találkozhatunk szépen felöltöztetett viaszbábú formájában. A feliratok természetesen angolul is olvashatók. A belépő 4 KM, vasárnap zárva.  

Nekem a nyugalom szigete

A főutca hatalmas gránittömbjein sétálva észrevehetjük, hogy csak a nyugat-európaiak sietnek. A lenyugvó nap mellett lassan megtelik a mecset: imához készülődnek a muzulmánok. Csurig telnek a teraszok, mindenfelé burek és kávé illata terjeng. A város egyik része a müezzin hívására térdre borul, a lüktető belvárosban alig lehet szabad helyet találni. A sokszínűség jegyében a kávézók sem egyformák: a muszlimoknál csak a fekete italt szolgálják fel, más helyeken sört is csapolnak – az egészséges hazafiság jegyében a szarajevói sört. Ha megkérdezzük, milyen nyelven beszélnek, csak annyit válaszolnak, a helyin. Nem tesznek különbséget egymást között.

Forrás: Pedja Pepic
Szarajevói városháza, régen könyvtár volt / Forrás: Pedja Pepic

A szarajevói városháza szintén fontos látnivalója a városnak. Bosznia-Hercegovina egyik legjelentősebb műemlékét 1896-ban építették, amikor Bosznia még az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott.

TUDTAD?

A homlokzatát Zsolnay-elemekkel díszítették. A város török részében található, mór stílusú épület a délszláv háború idején, 1992-ben nagyon erősen megrongálódott, és mivel már akkor is a Nemzeti Könyvtár otthona volt, a tűzvészben több mint kétmillió értékes könyv és kézirat semmisült meg. A “Vijecnica” újjáépítése 18 évig tartott, de a könyvtár polcain még ma is sok üres hely van.

Hol, mit együnk / igyunk?

Top helyi éttermek, amit ne hagyj ki, ha Szarajevóban jársz!

  • Ćevabdžinica Petica Ferhatović – szuper hely. Kihagyhatatlan a csevapjuk füstös szomunnal (somun – lepény), hagymával és ivójoghurttal. A helyiek nem ájvárral, hanem joghurttal eszik. Hogy még autentikusabb legyen a hely hangulata a felszolgálók régi bosnyák népviseletben szolgálják fel az ételt.
  • Sarajevska Pivara / Szarajevói Sörgyár – Ha szeretnéd érezni az  egykori Osztrák-Magyar Monarhia szellemét, akkor jó helyen jársz. Kiváló sörválaszték közvetlenül a sörgyárból. Merem ajánlani a barna sörüket, aminek enyhén karamellizált íze van vagy egy szűretlent. Együnk hozzá egy jó csípős kolbászt. Aki szeretné, kezdheti a sörgyár kicsi múzeumában is. A belépővel kapsz egy leiható bilétát is.

TUDTAD?

A sörgyár épülete az Osztrák-Magyar Monarhia idején a legkorszerűbb sörgyár volt Európában. Az akkori sörös üvegeket a mostani Csehországból hozatták. A háború idején innen látták el ivóvízzel a helyieket, ezért érte támadás bőven. A söröző részén találunk a falon egy magyar nyelven íródott képeslapot.

  • Park Prinčeva – A város fölött vár ránk a Park Prinčeva, ahonnan gyönyörű kilátás tárul elénk. Érdemes onnan megnézni a naplementét. A kilátás mellett ráadásul jó bárok és éttermek is sorakoznak errefelé, nemzetközileg is elismert konyhákkal, amelyekben még Bono és Bill Clinton is vendégeskedett.
  • ASDŽHagyományos bosnyák étterem. Itt találod a legjobb bosnyák autentikus ételeket, amelyeket frissen, a somun nevű kenyérrel szolgálnak fel.
  • “A vacsora után ajánlott visszatérni az óvárosba, ahol a szarajevói fiatalok előszeretettel ülnek be vízipipát szívni az open-air kerthelyiségekbe, amik a már említett turisztikai iroda mögötti részen húzódnak. A hátizsákos utazók szeretik még a reggel 8-tól hajnali 5-ig nyitva tartó Cheers bárt; a borbarátok pedig a hangulatos Zlatna Ribica nevű helyre esküsznek. A jazz kedvelők a Pink Houdini, vagy a sörök (piva) Mekkája, a hazai romkocsmákra hasonlító Cafe Barometar felé veszik az irányt, ahol bárki számára vígan folytatódhat a szarajevói este.” – írja a travelo.hu.
  • A reggelt kezdhetjük is egy pékségben – A  például a belvárosban lévő Café Slastičarna Carigrad-ban vagy a helyiek körében igen népszerű, óvárosi Edin pékségben.
  • Buregdžinica Ahmo – a végére hagytam a bosnyákok szuper fast food-ját,a bureket. Ha éhesek vagyunk, pár pillanat és már a kezünkben szaladhatunk is tovább vele. DE, NEM ITT BOSZNIÁBAN, ahol az emberek nem sietnek, nem rohannak. A burek náluk mindig a húsosat jelenti, a spenótosat már nem bureknek hanem zeljanica-nak, a burgonyás bureket krumpiruša-nak, a túrósat burek sa sirom-nak nevezik. Ugyanúgy, ha almával van megtöltve, azt inkább pita sa jabukom-nak hívják.
 
 
 

Kávé, kávé, kávé . . .

  • Haza ne menjünk egy török kávé megkóstolása nélkül, amit a vörösréz dzsezvából öntenek ki. Ők domaća kafa-nak nevezik, hiába van az itallapon turska kafa. Már többször kijavítottak miatta.

TUDTAD? A džezva egy hagyományos nyéllel ellátott edény, amelyet főleg török kávé készítéséhez használnak. Az edény anyaga rendszerint vörösréz, de időnként aranyból, vagy ezüstből is készülhet.

TOP 4 kávézó Szarajevóban a helyiek szerint:

  1. Čajdžinica Džirlo
  2. Miris dunja
  3. Caffe Sova
  4. Cafe Čeka

“Keresztény templom, mecset, sőt, zsinagóga is jól megfér egymás szomszédságában, rövid szoknyás, hosszú szőke hajú és kendőzött, lefátyolozott nők ugyan azon a téren tolják a babakocsit, sétálnak férjükkel. A pláza parfümériájában különböző típusú kendőbe öltözött nők próbálgatják a piros rúzst, a szemhéjfestéket, a parfümöket. Fekete leplekbe burkolózott nők járkálnak drága, színes bőrtáskákkal, oldalukon divatos, európai öltözetű férjeikkel és gyermekeikkel. Ugyanitt rövid ruhás tinédzser lányok érkeznek randevúra. Az okostelefon mindenki kezében természetes, vallás ide vagy oda, fiatalok, idősebbek bátran szelfiznek. ” utikritika.hu

Bosznia-Hercegovina természeti adottságokban rendkívül gazdag: a Drina-völgye, a Szarajevó melletti Boszna folyó forrása, a neumi tengerpart, a hamarosan megépülő észak-déli autópálya igazi turistaparadicsommá teheti Boszniát. A háborút megélt ország készen áll a kitörésre: itt az ideje, hogy mi is felfedezzük a határunktól alig 400 kilométerre lévő egykori Jugoszlávia gyöngyszemét!